3:45
Csörög a vekker.
Engedélyezek még magamnak negyed órát.
4:00
Nincs tovább, kibújok a pihe-puha meleg paplanból.
A lámpa szelíd fényénél mosolyod hívogat, forró tested az ágyba visszavár.
Nehéz így az elindulás.
Mióta az eszemet tudom, a reggel a legutálatosabb napszakom. Mégis van benne valami bájos.
Korán és sokáig utazom, van szerencsém átutazni ébredő városkon, felszálló ködön siklik a vonat. Nagyon fáradt vagyok még, de érzem, hogy nagyon jó napom lesz ma.
