.jpg)
Esőcseppek hullnak szorgosan a földre, s mi nézzük őket.
Tenyerünk össze, összeér, s egy-egy csintalan esőcsepp furakodik közéjük.
Arra gondolok, vajon mit érezhetsz, mikor nézel,
s te arra gondolsz, van-e jövőd a mosolyomban.
Egy autó, vadul ront bele ebbe a pillanatba,
fényszórója megvilágít,
s ekkor látszik csak igazán,
a kis cseppek mennyire sietnek.
Mint minden az életben.
Siet.
Én nem akartam sietni.
A festmény Horváth Péter alkotása.
http://hpdesign.hu/honlap/hpart/akepekrol.html
